Eheti, cikkünkben szeretnék felhívni a figyelmet azokra az alapvető különbségekre a lakások építési technológiáját tekintve melyek egy ablakcsere esetén meghatározóak. Mert a falazat típusa az, ami meghatározza az ablakcsere során felhasznált segédanyagokat
Az alapműveletek és munkafolyamatok minden ablakcsere esetén ugyan azok:
- Fel kell mérni az ablakok pontos méreteit a gyártáshoz.
- A legyártott ablakokat a helyszínre kell szállítani. (Sokszor veszélyes és fizikailag rendkívül megterhelő a beépítők számára. Ügyeljen arra, hogy a beépítés helyszínéhez közel tudjanak parkolni szakembereink!)
- A régi ablakokat ki kell bontani a falból tokkal együtt, amennyiben teljes nyílászáró cseréről van szó, nem pedig a meglévő tokba kerül beépítésre az új ablak.
- A fal és az új ablak tokja között ki kell tölteni a hézagot.
- A munka befejeztével újra kell festeni, tapétázni vagy burkolni. Erre nincs szükség minden esetben! Nagymértékben függ a fal korától és minőségétől.
Illesztési hézag: A fal és az ablak közt lévő távolság. Jellemzően ez 1 – 2 centiméter. Ez a pár centiméteres hézag azért alakul ki, mert az új nyílászárókat a fal nyílásánál kisebbre kell gyártani, így 100%, hogy befér majd az új ablak. Továbbá a falnyílások nem minden esetben szabályos négyszög alakúak, ezért esetenként a fennmaradó hézagok sem egyforma méretűek. Minden beépítés során elvárás, hogy az új ablakok, tökéletesen álljanak vízszintesen és függőlegesen, ezért semmiképp nem lenne célravezető „beerőltetni” az új ablakokat a falnyílásba anélkül, hogy a szakembereknek lehetőségük lenne azok hibátlan, vízszintes és függőleges beépítésére. Ezeket a fennmaradó 10-15 mm-es hézagokat szigetelő anyaggal töltik ki.
Ennek a beépítési hézagnak az eltűntetésére több féle módszer létezik. Az aktuálisan helyes módszer a falazat típusától függ.
Tégla falazat: Bármely téglából épült ház. (Vályogból és Ytongból épült házak is ide tartoznak)
Minden esetben van vakolat belül és kívül is. (az esetek 90%-ban a külső vakolat nem sérül, mert az ablakokat befele bontják, ennél fogva azonban a belső vakolat sérül.)
Az alapvető kérdés az, hogy milyen a régi ablak.
Kapcsolt gerébtokos? Ilyen esetekben általában az egész ablaknyílást befedi a fa keret, illetve még felette és alatta is lehet fa díszítő elem (elképzelhető, hogy nincs teljes egészében lefedve a káva, azonban ez nem befolyásolja, mely technikát kell alkalmazni).
Mivel ezek az ablakok minimum 30 évesek, még egészen más megoldások születtek az illesztési hézagok eltűntetésére. A házak építése során kihagyták az ablak helyét a falazásnál, majd beépítésre kerültek az ablakok, jóval nagyobb illesztési hézagokkal, mint manapság. Ilyenkor valamilyen habarcs és építési törmelék keverékével tüntették el ezt a hézagot. Azonban ezek a kevert anyagok az évek alatt gyakorlatilag teljesen leamortizálódtak. Ennél fogva a bontás nagyon sok porral és kosszal, akár több 10 cm-es vakolatdarabok lehullásával jár. Természetesen ez már a legrosszabb eset, többnyire a ház korától függ, és egyáltalán nem biztos, hogy ilyen mértékben sérül majd vakolat. Egy 40 éve épült ház esetén könnyen lehet, hogy szinte nem is sérül a vakolat, míg egy 100 éves ház esetén, ahol a belső párkány alatt például fa panel van, a panel eltávolítását követően derül ki milyen állapotban is van a falrész. Ilyen esetekben van szükség gipszkartonozásra, kőműves szakember bevonására, hogy az ablak alatti részt helyrehozza, mely idáig takarásban volt a fa panelnek köszönhetően.
Modernebb szerkezet? Ilyen esetekben már nem két szárny kerül nyitásra a szellőztetésnél. Ezeknek a modernebb változataiba kerültek a hőszigetelt üvegek. Tehát csak az ablak kávában található vakolat az, ami sérül, valószínűleg elég belül, a tok körül eltűntetni a keletkezett felületi egyenetlenségeket gletteléssel, majd burkolni, tapétázni, festeni azt a részt.
Panel falazat, házgyári és csúsztatott zsalus technológiával épült házak: Jellemzően ezeken a panelházakon nincs felhordva a klasszikus külső-, belső vakolat a falra így bontás során nincs vakolathullás (Ettől függetlenül megsérülhet a tapéta, csempe, falfestés, stb.). Miután bontásra került a régi ablak, és elhelyezték az új ablakokat, a már említett illesztési hézag kitömése következik. Első körben kitöltik púrhabbal a hézagot, majd a száradást követően levágják a felesleget, takarólécekkel elfedik az ablak profilja és beton közti rést.
Nyilvánvaló, hogy az új ablak vélhetően kevésbé széles, mint a régi fa ablak volt. Ebből adódóan a kávát –falnyílás- újra kell tapétázni, festeni, burkolni.
Mivel Magyarországon többféle típusú panelt építettek, így vannak kivételes esetek is.
- Az egyik szoba ablaka, illetve a konyha ablaka ugyanabban keretben van elhelyezve. Ilyen esetekben a fa kerethez csatlakozik a két ablak közötti válaszfal. Tehát beépítés során el kell fedni a válaszfal és az ablak közötti rést. Tökéletes megoldás erre a gipszkartonozás.
- Az egyik erkélytípusnál előfordulhat, hogy a szakipari fal (nyílászáró fal) méretei a következők: 290 cm széles, 250 cm magas és 2db 90*150 cm-es ablakot, továbbá 1db 90*250 cm-es erkélyajtót tartalmaz. Ilyen erkélytípusok esetén jó eséllyel szükség lesz gipszkartonozásra mind a két szélén. Továbbá szakipari falak esetén az ablak alatti rész is fából készült, nem panel elemből. Tehát szükség lehet további gipszkartonozásra az ablak berakását követően.
Az utólag hőszigetelt panelházak esetén már valamivel másabb a helyzet. Ilyen esetekben a legideálisabb megoldás, ha még a hőszigetelés előtt cserél ablakot az ember. Ennek oka, hogy a szigetelés befordul az ablaknyílásba, továbbá ilyenkor már rávakolnak a tokra is! Ha már szigetelve van, akkor a szigetelést le kell vágni a tokról. A beépítést követően keletkezett rést pedig el kell fedni (glett), majd újra kell színezni a kávát.
Egy kis érdekesség, hogy a tégla blokkos építési technológiával, könnyű szerkezetes építési technológiával készült épületeknél a két beépítési mód kombinációját kell alkalmazni bizonyos feltételek mellett. Sőt esetenként az is előfordul, hogy a panellakásoknál, a téglánál meg szokott beépítési módot kell alkalmazni (természetesen ez nagyban függ attól, hogy milyen ablakok kerülnek cserére).
Összefoglalva: Míg a panelházak ablakainak cseréje relatíve gyorsan és egyszerűen kivitelezhető, addig egy –régi- téglából épült ház ablakainak cseréje esetén, szükség van a sérült falrészek szakszerű helyreállítására, újrafestésére, tapétázására.
